Sokaknak egy mesés ország jut eszébe Luxemburg hallatán, de már itt sem
minden a régi. Nincs kolbászból a kerítés, nincs plussza az államháztartásnak,
magas (7 % körüli) a munkanélküliség. Ez utóbbival kapcsolatban néhány aktuális
információ álljon itt az érdeklődők számára.
A félmilliós országban, ahová naponta 170 ezer ingázó jön dolgozni, közel
20 ezren voltak munka nélkül januárban. A munkaerőpiac 389 ezer aktív dolgozót
tart nyilván. Az állást keresők száma jelentősen emelkedett 2013. második
félévében: 16,300 főről majd’ 20,000-re.
A luxemburgi állam évek óta támogatja a bajba jutott cégeket. A nagy
sorbanállásnak szerencsére vége, e hónapban már „csak” 39 cég - 2,200 dolgozója
- kap segítséget. A dolgozók fizetésének egy részét vállalja át az állam,
képzésekhez ad jelentős összegeket. Ennek fejében a cégek garantálják az
alkalmazottak biztonságát ezen időszakra.
Az egyébként 65 éves nyugdíj korhatár sem mindenki „privilégiuma”. A
valóságban ennél korábban hagyják abba a munkát egyre többen. 57 éves kortól
lehet kérni az elő-előnyugdíjazást, ami 60 éves korra alakul előnyugdíjjá. Ezen
időszak alatt korlátozottan vállalhat munkát az ezt választó, és korlátlan
kiegészítő jövedelemre csak 65 éves kora után számíthat bárki. Ha sikerül
persze.
Az állammal kötött szerződése értelmében sok cég él még az elő-előnyugdíj
adta lehetőséggel. Így lehetséges, hogy néhány hónap alatt 59,5 évről 58-ra
esett vissza az átlag nyugdíj korhatár.
Legtöbben a kétkezi munkások közül választják a korai nyugállományba
vonulást. Az iparban tevékenykedők 60 %-a érintett, 53 % az építőiparból kerül
ki. A jól fizető állami munkahelyekről csak 23 % nem akarja kitölteni a
tényleges idejét.
A statisztikák szerint az EU-ban az 55 – 59 éves korosztály 64 %-a aktív;
Svédország magasan vezet 82 %-kal, míg Luxemburg 56 %-kal még nem az utolsó.
Igaz, csak Szlovénia „előzi meg” e piciny országot, 48 %-kal.