Nem mind arany, ami nem az

Sokaknak egy mesés ország jut eszébe Luxemburg hallatán, de már itt sem minden a régi. Nincs kolbászból a kerítés, nincs plussza az államháztartásnak, magas (7 % körüli) a munkanélküliség. Ez utóbbival kapcsolatban néhány aktuális információ álljon itt az érdeklődők számára.

A félmilliós országban, ahová naponta 170 ezer ingázó jön dolgozni, közel 20 ezren voltak munka nélkül januárban. A munkaerőpiac 389 ezer aktív dolgozót tart nyilván. Az állást keresők száma jelentősen emelkedett 2013. második félévében: 16,300 főről majd’ 20,000-re.

A luxemburgi állam évek óta támogatja a bajba jutott cégeket. A nagy sorbanállásnak szerencsére vége, e hónapban már „csak” 39 cég - 2,200 dolgozója - kap segítséget. A dolgozók fizetésének egy részét vállalja át az állam, képzésekhez ad jelentős összegeket. Ennek fejében a cégek garantálják az alkalmazottak biztonságát ezen időszakra.

Az egyébként 65 éves nyugdíj korhatár sem mindenki „privilégiuma”. A valóságban ennél korábban hagyják abba a munkát egyre többen. 57 éves kortól lehet kérni az elő-előnyugdíjazást, ami 60 éves korra alakul előnyugdíjjá. Ezen időszak alatt korlátozottan vállalhat munkát az ezt választó, és korlátlan kiegészítő jövedelemre csak 65 éves kora után számíthat bárki. Ha sikerül persze.

Az állammal kötött szerződése értelmében sok cég él még az elő-előnyugdíj adta lehetőséggel. Így lehetséges, hogy néhány hónap alatt 59,5 évről 58-ra esett vissza az átlag nyugdíj korhatár.

Legtöbben a kétkezi munkások közül választják a korai nyugállományba vonulást. Az iparban tevékenykedők 60 %-a érintett, 53 % az építőiparból kerül ki. A jól fizető állami munkahelyekről csak 23 % nem akarja kitölteni a tényleges idejét.

A statisztikák szerint az EU-ban az 55 – 59 éves korosztály 64 %-a aktív; Svédország magasan vezet 82 %-kal, míg Luxemburg 56 %-kal még nem az utolsó. Igaz, csak Szlovénia „előzi meg” e piciny országot, 48 %-kal.

Forrás: http://www.wort.lu/en/view/luxembourg-residents-retire-early-530dc3b2e4b0577c214a163e

Adolf, Adolf

Nem csodálkozom a mai bejelentésen; azon csodálkozom, hogy alig egy hete az ellenkezőjét jelentették be a hírekben. Nem is lennénk Luxemburgban, ha ez nem így lett volna. Hogy mi? Hát az!

Elkészült a Kék híd, pár napja le is aszfaltozták. Jöhetett volna a megnyitó most hétvégén, hogy végre lezárhassák az Adolfot, kezdődhessen a felújítás. De nem fog megkezdődni - mit gondolnak miért?

Kiderült, pünkt ma, egy héttel a lezárás előtt, hogy még nem lehet kezdeni a felújítást, mert még nem nézték át valamennyi tendert! Micsoda? És ezt 10 napja még nem tudták? Mármint azt, hogy a tendereztetésnek nem lesz addigra vége, ameddig, amikorra?

Mikor fogják lezárni az Adolfot, mikor nyílik a Kék? Senki sem tudja - azaz akkor, amikor a tendereztetés lezárul.

Ma, mint azt már olvashatták itt, kerékpáros felvonulás volt az Adolfon, mert a terveken nem gondoltak rájuk. A 200 kerekest a közlekedési miniszter is üdvözölte, és ígéretet tett arra, hogy végiggondolják javaslataikat. Három megoldás merült fel: a járda szélesítése, kerékpárhíd létesítése, kerékpársáv az Adolfon.

Éppen időben, hisz a tendereztetés még mindig folyik. Az idő meg el ...

Juncker mellékállásban

Nem könnyű 18 év kormányzás és nemzetközi elismertség után visszaszokni egy félmilliós ország 60-tagú parlamentjébe, még akkor sem, ha valaki frakcióvezető.

Nyilván Jean-Claude Junckernek is hiányoznak a mozgalmas hétköznapok, így új kihívások után nézett. A leköszönt miniszterelnök a London Speaker Bureau honlapján megtalálható quasi-önéletrajza alapján rendezvények szónokaként “kikölcsönözhető”. Előadásait német és francia nyelven tartja meg, bár angolul is kiválóan beszél, amely európai bizottsági elnöki esélyeit is javítja.

Juncker elmondta, hogy a németországi fiókiroda, amellyel december óta áll kapcsolatban, elsősorban politikai szónoki képességei miatt kötött vele szerződést. Előadásai esetlegesek, és egyenlőre nem ismeretesek az anyagi részletek sem. A volt kormányfő elmondta, hogy az év végén bevallja jövedelmét. Juncker azt is hozzátette, hogy nem tudja meddig fog tartani ez a mellékfoglalkozás, amely egy esetleges másik állás miatt szűnhet meg.

Addig is olyan volt világ vezetőkkel szerepel egy listán az angol cégnél, mint volt szovjet és amerikai elnökök.

Forrás: http://www.wort.lu/en/view/juncker-s-new-side-job-keynote-speaker-5305cd3ce4b080dc756b9f0d

Hányinger csillapítót vonnának vissza Luxemburgban? Egyet, a Motiliumot.

Egy független francia orvosi lap arra szólítja az európai egészségügyi hatóságokat, hogy szüntessék be az egyik legnépszerűbb hányingercsillapító forgalmazását, amely szerintük összefüggésbe hozható több tucat 2012-es hirtelen halálesettel Franciaországban. Belga gyógyszerészek ugyancsak több száz, 2011-ben bekövetkezett halált tulajdonítanak a Motiliumnak.

A szer domperidont tartalmaz, amelyet  a Jansen Pharmaceutica cég fejlesztett ki (ők forgalmazzák a Motiliumot). A magyar gyógyszerkönyvben domperidonum néven hivatalos összetevő ugyan csillapítja a hányingert és a hányást, de ugyanakkor növeli a szívritmus zavar és a hirtelen szívmegállás kockázatát.

Noha a pirulákat december óta csak orvosi rendelvényre adhatja ki a patika, e blog írójának felesége recept nélkül kapta azt meg januárban. Hogy most, a gyógyszertárakat megelőzve élen járhassunk a kidobásban.

Forrás: http://www.wort.lu/en/view/calls-to-withdraw-potentially-fatal-anti-nausea-drug-sold-in-luxembourg-5306e655e4b080dc756ba0b6

Híd, és kerékpár, stadion és villamos

Látszólag nem összetartozó fogalmak, ami mégis közös bennük: a bizonytalanság.

Mint a blog korábbi írásából kiderül, március 3-án nyílik a Kék híd, hogy megkezdődjék a felújítás az Adolfon. Ez utóbbin eddig sem volt bicikliút, így aki az egyik oldalról a másikra kívánt jutni, vagy elboldogult a gyalogosok között, vagy makacs Keraban módjára tett egy óriási kerülőt. Február 24-ére demonstrációra szólít fel egy kerékpáros szervezet, mert az Adolfon két év múlva (hm) villamos már közlekedik ugyan, de a kerekesek érdekeit nem vették figyelembe. Vajon mit érnek el hétfőn egy olyan városban, ahol nem csak a városvezetők tekernek, hanem a tárcáért felelős minisztert is többnyire nyeregben látni az utcákon?

Régi szép idők, amik már csak képeslapokról köszönnek vissza. Természetesen fekete-fehérekről, mert olyan régen volt. A világ nagyvárosaiban szisztematikusan szűntek meg a villamosok, de hozzák őket vissza ám, mert igény van rájuk. Luxemburgban is vagy 20 éve tervezik, de konkrétum még nem született. Van nyomvonal, van szándék, még a pénz is megvan talán, de valami igen hiányzik. Noha még sem a villamosra, sem a stadionra nem történt meg a visszavonhatatlan végső bólintás, a politikusok már arról beszélnek, hogy mikorra és merre kell meghosszabbítani az egyiket, hogy elérjen a másikhoz. Reméljük, hogy mire mindkettő megvalósul, tudni fogja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.

Egy stadion margójára

Idézet egy 5 évvel ezelőtt, a NOL-on megjelent írásból: “Amint arról az MTI gyorshírét közölve a NOL beszámolt, Jeannot Krecké luxemburgi sportminiszter bejelentette, hogy hamarosan megkezdődik egy 10 ezer férőhelyes új létesítmény építése a nagyhercegségben.

A nemzetközi mérközéseknek jelenleg otthont adó, 1990-ben teljesen felújított Josy Barthel stadion ugyan 80 éves, a pálya, a kiszolgálóhelyiségek valamint az egyéb létesítmények állapotát megirigyelhetné a magyar futballvilág.”

Eltelt négy év, és Michel Platini, UEFA-elnök tavaly már mást tapasztalt. Szerinte a jelenleg használt stadion elavult, tehát kell egy új, korszerűbb, amit egyszer egy évtizedben megtölt a közönség.

A fent idézett cikk így fejeződött be: „A 2008-as esztendőt többlettel záró költségvetésből a kormány a júniusi választások előtt nem csak a válság által legjobban sújtott cégek dolgozóinak részmunkaidős foglalkoztatása miatt kieső jövedelmét pótolja, de gondol a következő esztendők nagy állami beruházásaira is. Mivel autópályát, alagutakat és stadionokat nem építenek tömegesen az alig 2500 négyzetkilométer alapterületű országban, így „figyelni” kell azon cégek munkaellátására is, akik hasonló projektek híján jelentős leépítéskre kényszerülhetnek. Az pedig, hogy 2013-ra valóban elkészül-e a sportlétesítmény, az előbbiek okán szintén kétséges. Itt akkor van a határidő, amikor befejeződik a beruházás, amit számos közelmúltbeli jelentős késedelmen túl mi sem igazol jobban, mint hogy a munkaterületeken elhelyezett óriástáblákon ilyen címszó (befejezési határidő) nem létezik.”

Hát kérem szépen, ez a stadion nem hogy nem készült el az elmúlt évben, de még csak helyszíne sincs a mai napig. Csak helyszínei vannak, amelyek állandóan változnak. De némi remény van, hogy az új kormány – szó szerint is – tető alá hozza a létesítményt. A legújabb hírek alapján úgy tűnik, hogy a nagyhercegség egyetlen olimpiai bajnokáról, Josy Barthelről elnevezett komplexum elköltözik a fővárosból, helyén, a központhoz közeli értékes telkeken más célra hasznosítandó ingatlanok nőnek majd ki a földből.

Politikusi fizetések

Mennyit keres Xavier Bettel? Mit visz haza Viviane Reding? Vajon azonos térítésben részesülnek-e a hononatyák? Noha a fizetések egyes körökben tabu témának bizonyulnak, a politikusok apanázsa nem titok. Havi megélhetésüket állami pénzből fedezik, így törvény írja elő azok átláthatóságát

A nyilvánosságra hozott adatokból kiderül, hogy a luxemburgi miniszterelnök fizetése a legmagasabb, míg helyettese és a külügymiszter többet keres, mint kabinettársaik.

A nagyhercegség legjobban fizetett politikusa hagyományosan a miniszterelnök; Xavier Bettel havi illetménye 24,000 euró, amely messze meghaladja kormánya tagjaiét. Pironkodásra azonban nincs oka nemzetközi összehasonlításban. Előkelő harmadik helyen áll Barak Obama és José Manuel Barosso mögött, megelőzve David Cameront, Angela Merkelt és Viviane Reding európai bizottsági biztost, aki minden hónapban 22 ezer euróval járul hozzá a konyhapénzhez.

A miniszterek mintegy 17,000 euró bruttót vesznek fel teljesítményükért. Az államtitkárok illetménye valamennyivel magasabb, mint a Központi Bank és az Állami Számvevőszék elnöke, valamint az ombudsman 12,500 eurós keresete.

A parlamenti képviselők térítése nem “egységes”, bár alapértékben mindannyian 6,600 eurót tehetnek zsebre. A vitanapokon történő jelenlétük arányában ehhez kb. ezer euró járul. A Házelnök bónusza 5 ezer, a frakcióvezetőké 3,400.

Nem feledkezhetünk meg azonban arról a tényről, hogy a Tiszetelt Ház tagjai (Luxemburgban 6 pártot 60-an képviselnek) jövedelmükből mindannyian visszajuttatnak a pártkasszákba. Ezen összegek mértéke és kiszámítása pártonként változó. A Demokrata Párt és a Keresztényszocialista Néppárt esetében ez havi 600 euró, illetve a jövedelem adómentes hányadának 20 %-a. A szocialisták 25 – 33 %-kal, míg az ADR képviselői fix 1,400 euróval támogatják jelölőjüket. A “kommunista” Déi Lenk 2 képviselője jár a legrosszabbul, ők közel 50 %-át adják vissza javadalmazásuknak.

Végezetül, bár nem politikus, álljon itt – akár összehasonlításképpen is – a nagyherceg (és családja) éves apanázsa. Henrik nem fizetést kap az államtól, hanem udvartartási költségben részesül, melynek éves összege meghaladja az 1,1 millió eurót. Az udvar teljes büdzséje 10 millió euróra rúg. Egy 1922-es nagyhercegi dekrétum szerint az uralkodó is köteles adót fizetni, azonban az is meghatározott, hogy mi után. Mivel az udvartartási költség nem jövedelem, így az adómentes, ugyanígy a kastélyai, erdejei és parkjai, amelyek természetbeni juttatásnak minősülnek. Adóköteles csupán a vagyona. Na ja.

És bár a nagyhercegségben minden jövedelemben részesülő számára kötelező az egészségügyi hozzájárulás és a nyugdíjjárulék fizetése, ezeket Henrik és családja esetében homály fedi, hiszen ők udvartartási költségben részesülnek.

Felhasznált forrás: http://www.wort.lu/en/view/revealed-what-luxembourg-politicians-earn-52fdf89be4b0f114b040ddee

Mir schwetzen Facebookisch

A jó néhány évvel ezelőtti sikeres kampány következtében a Windows ma már beszél luxemburgiul. Azt kérdezik, hogy ez egy nyelv-e? Hogyne, a kis ország három hivatalos nyelvének egyike, amelyet 7 megkülönböztethető dialaktusban beszélnek. Van nyelvtana, és ha hiszik ha nem, még luxemburgi-magyar szótár is létezik. Az UNESCO 2011-es felmérése szerint ezt a nyelvet világszerte 400,000-en használják (az egyesült államokbeli Wisconsinban létezik Luxembourg nevű település is).

Ha a Windows használja ezt a fura nyelvet, miért ne tehetné az egyre népszerűbbé váló közösségi portál is? A Facebook mintegy 80 nyelven beszél, köztük olyanok is vannak, amelyek nem kevésbé különlegesek, mint a luxemburgi. Ilyen például a feröeri, amelyet 70 ezren sem bírnak. Támogatja a Facebook a “Fejjel lefelé angol”-t is, ami pedig már végképp távol áll attól, hogy bárki is nyelvnek nevezze.

Ezért indult el egy kezdeményezés, amelyhez csatlakozni is lehet a http://www.change.org/petitions/demand-facebook-to-add-support-for-luxembourgish-l%C3%ABtzebuergesch honlapon. A szervezők óva intenek bárkit is attól, hogy őket radikális jobboldaliaknak állítsák be; céljuk egy kis nyelv megőrzése.

Facebook fordítók felkészülni, mert könnyű lesz ám csak úgy lájkolni, posztolni meg share-olni!

Március 3-án átadják a Kék hidat

Ha az időjárás nem szól közbe, kevesebb mint 3 hét múlva átadják a forgalomnak a Kék hidat. Hogy miért kék? Hát mert kékre van festve. Logikus. A Sarolta nagyhercegnőről elnevezett viadukt a Piros híd, mert az acélszerkezete annak meg piros, az Adolf híd, amelyet a felújítása során a Kék híd vált ki, az Új híd. Miért? Mert a pályudvar felől a központba vezető másik híd az Öreg híd. De csak az Adolf óta, azt megelőzően “A híd” volt. Követhető?

A luxemburgiak semmit sem hívnak úgy, mint ami. Tősgyökeres fővárosiak sem mindig ismerik a hivatalos elnevezéseket. De nem arről szól ez az írás.

A 23 millió eurós költséggel épült ideiglenes Kék híd a rövid és alig egy méter széles Petrusse patak völgye felett ível át. Építése már így is évtizedeket késett, ugyanis az Adolf híd régóta felújításra szorul. Az 1900-1903 között épült kő ívhíd, amely elkészülte után is évekig a világ legnagyobb fesztávolságú ilyen hídja volt, apró “szépséghibája”, hogy hosszú ideje nem “biztonságos”. A mindig esős Luxemburgban abból a homokkőből épült, amelynek ádáz ellensége a csapadék. Ebből pedig a statisztikák szerint itt van a legtöbb az Európai Unióban.

Szó volt annak idején arról is, hogy mi lenne a leggazdaságosabb módszer, esetleg egy teljesen új híd, de ezt hamar elvetették. A helyiek ugyanis ragaszkodnak városuk szimbólumához.

Az Adolf híd felújítása 3 évig tart majd (bár ezt sokan kétkedéssel fogadják), és becsült költsége 63 millió euró. A hídon fog közlekedni egyszer a pályaudvart a repülőtérrel összekötő villamos, amelynek terve talán a 4-es metró első ötletével egyidős. Na ja, lassú munkához idő kell.

Amint megnyílik a Kék híd, lezárják az Adolfot, és csak a gyalogosokat engedik fel még néhány napig, hogy fényképeket készíthessenek az új hídról. Azaz a Kékről, az Új-ról. Szóval az Új-on állva.

Ha valaki ebbe teljesen összezavarodott, az LCTO városnézésein a képzett helyi idegenvezetők kibogozzák a csomókat.

Csontvázak a szekrényben

Noha csak két hónapja állt fel az új kormány, sorra esnek ki a csontvázak a szekrényből.  Hetente derülnek ki újabb visszaélések az előző kormányzati ciklus(ok) idejéből.

Szombaton egy korábbi magasrangú tisztviselőről derült ki, hogy noha már 4 éve nincs hivatalban, de fizetését a mai napig hiánytalanul felveszi.

Az információt Claude Meisch felsőoktatási miniszter is elismerte, hozzátéve, hogy a szóbanforgó személy az egyetem egyik igazgatója volt, akit időközben más pozícióba helyeztek.

A miniszter szerint egy ilyen magas rangban álló funkcionárius elmúlt néhány évi munkáját illő lett volna nyomon követni.

Az ügyben megkezdődött a vizsgálat, és Xavier Bettel kormányfő megígérte, hogy valamennyi minisztériumot megvizsgálják.

Forrás: http://www.wort.lu/en/view/new-luxembourg-state-worker-money-scandal-discovered-52f757d6e4b083149d498772

Spórolni kell!

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szinte naponta jelent be újabb „megszorító” intézkedést, amellyel az előző kormány túlköltekezését kívája ellensúlyozni.

Az ÁFA 2 %-os (15-ről 17-re) történő idei megemelése volt a kormányzat egyik első bejelentése; hétvégén az állami kiadások 10 %-os lefaragásáról döntöttek, a mai napon pedig az egyházakkal való kapcsolat került terítékre.

Ez utóbbi meglehetősen kényes pont; noha hivatalosan az állam és a katolikus egyház nincsen összefonódva, de a valóság nem ennyire fekete-fehér. A hat államilag elismert egyház költségvetéséhez jelentős mértékben hozzájárul a kormány. Az egyházfők fizetése publikus – a legnagyobb közösség feje, a luxemburgi érsek néhány évvel ezelőtt is már 10 ezer eurónyit keresett.

Hogy az egyházakon történő megtakarításokon pontosan mit értenek, az a közeljövőben fog tisztázódni. Az viszont már hetek óta ismert, hogy a Bettel-kormány új alapra helyezi az egyházakkal való viszonyát. Június 23-án, az állami ünnepen évtizedek óta a legnagyobb esemény a Te Deum, amelyen a nagyhercegi család is részt vesz. Idén az állami ünnepség a Nagyszínházban zajlik majd, és a Te Deumra nem a kormány, hanem az érsek hívja meg a vendégeket.

Mit kell tudni az E-választásokról?

Elindult az Európai Parlamenti választásokra történő regisztrálásra bíztató akció. Valamennyi nem-luxemburgi uniós polgárt igyekeznek megszólítani, bátorítani, hogy voksoljon május 25-én. Ennek érdekében a luxemburgi OLAI (Luxembourg Reception and Integration Agency) elindította „tudatosság növelő” kampányát.

Ezen akciótervhez tartoznak a hirdetések és szórólapok, a különböző internetes oldalak, valamint a február 8-án az önkormányzatok által tartott regisztrációs nap.

Február 6-án a főváros szívében, a „Cercle Cité”-ben kétórás eseményt szerveznek 19:15 órai kezdettel. Ezen a közönség a téma szakértőinek tehet fel kérdéseket.

Az EP választáson történő részvételhez február 28-ig kell jelentkezni. Mindazoknak, akik már az előző alkalommal névjegyzékbe kerültek, nem szükséges ismételten regisztrálniuk, azonban számukra most már kötelező a választáson megjelenni. A nagyhercegségben a választásokon való részvétel kötelező.

Ismét felröppent a hír, hogy az ország nemrég leköszönt miniszterelnöke lesz az Európai Néppárt jelöltje a Bizottság élére, ahol Manuel Barrosot váltaná. A miniállamot 18 évig kormányzó Jean-Claude Juncker brüsszeli és berlini források szerint is alkalmas a posztra, mivel neve jól cseng a kontinensen, nagy tapasztalattal rendelkezik, sok nyelven beszél, és maga mögött tudhatja az Európai Parlament támogatását.

Juncker február 13-a után indítja meg jelölési procedúráját. Luxemburgban egy dolog biztosnak látszik: a jelenlegi biztos, Viviane Reding alelnök nem indul honfitársa ellenében a legfelsőbb pozícióért.