90 éves a luxemburgi Arany Hölgy
1923. május 27-én leplezték le az I.
világháborúban elesett luxemburgi katonák tiszteletére emelt háborús
emlékművet, az Arany Hölgyet.
A Nagy Háború során Németország megszállta
Luxemburgot, amelynek mintegy 3700 állampolgára önkéntesként csatlakozott a
francia hadsereghez, hogy országukért harcoljanak. 2000-en közülük sohasem
tértek haza.
A háború vége után nem sokkal bizottság alakult
azzal a feladattal, hogy örök emléket állítsanak az elesett luxemburgi
katonáknak. Claus Cito pályázatát fogadták el a 20-as évek elején, amely
azonban többeket iritált annak “kihívó” volta
miatt (különösen a katolikus egyház nemtetszését vívta ki a lenge öltözetű
hölgy, hiszen az emlékmű helyéül a katedrális tőszomszédságát jelölték ki – a blogoló).
1923. május 23-án az Alkotmány téren
felállították az emlékművet, amelynek talapzatán egy halott társát sirató
katona látható. A hivatalos szoboravatásra 4 nappal később került sor.
Helyreállítás 1985-ben
Amikor Németország a II. világháborúban lerohanta
Luxemburgot, az emlékművet ledöntötték (az obeliszket a németek lerombolták, a
szobrot a luxemburgiak elrejtették – a blogoló). Egy közeli iskola diákjainak
tüntetését letörték, a diákokat a Gestapo szigorúan megbüntette.
A háború után terv készült az emélkmű
helyreállítására. Noha az Arany Hölgy 1955-ben “megjelent” egy, a nemzet
ellenállást bemutató kiállításon, ezután ismét eltűnt.
1985-ben reppent fel a hír, hogy az Arany Hölgyet
a nemzeti stadion egyik lelátója alatt találták meg elásva. Pénzadományokból eredeti
ragyogásában állították helyre a szobrot, amelyet 1985. június 23-án (az ország
nemzeti ünnepe alkalmából – a blogoló) másodszor is felavattak.
Azóta nem csak az első, hanem a második
világháborúban meghalt katonáknak állít emléket, illetve annak a két luxemburgi
katonának, akik a koreai háborúban estek el.
Sanghaj és Rosa Luxembourg
2011-ben az Arany Hölgy útra kelt Sanghajba, ahol
a Világkiállításon a luxemburgi pavilon előtti teret díszítette. Miközben mágnesként
vonzotta a látogatókat, a döntés, hogy a szobor eredetijét elmozdították, az
obeliszket pedig üresen hagyták, sokakban ellenérzést váltott ki a
Nagyhercegségben.
Hasonló felháborodást okozott 2001-ben egy horvát
művész, Sanja Ivecović, aki állapotos nőként mintázta meg az emlékmű fő
motívumát (amely a valóditól néhány lépésnyire került felállításra – a
blogoló). Tiszavirág életű volt azon ötlet, hogy a sanghaji tartózkodás idejére
ez a mű helyettesítse az eredetit.
Ivecović szobra, a Luxemburgi Lady Rosa az elmúlt
esztendőben ismét feltűnt, ezúttal a Modern Művészetek Múzeumának ideiglenes
kiállításán.
Az Arany Hölgy ma már nem csupán a háborúk
hőseinek szimbóluma, hanem képeslapok és emléktárgyak is készülnek róla.
Természetesen az eredeti cél soha nem merül
feledésbe; minden
évben itt, az Alkotmány téren emlékeznek meg a háborúk áldozatairól.
Forrás:
No comments:
Post a Comment