Wednesday, April 1, 2015

Ahová a “király” is autóval jár



Noha április 1-je van, mégsem tréfa az a mai hír, hogy 18 évvel a jóváhagyást követően szeptember 23-án végre megnyílik a luxemburgi ún. Északi út (Nordstrooss) utolsó szakasza is. François Bausch közlekedési miniszter múlt októberi bejelentését követően úgy tűnik, hogy a határidő tartható is.

A megaberuházást, amelynek több mint 30 km-ét két hosszabb alagút is “megszakítja”, Henrik Nagyherceg jelenlétéban adják át a forgalomnak. A most felavatásra kerülő autópálya darab legkritikusabb pontja egy alagút, amely évekkel meghosszabbította a kivitelezést.

Tíz éve is lehet már annak, amikor a helyi RTL riportere megszólaltatott egy svájci mérnököt a nevezett alagút kapcsán. A megkérdezett szinte csak annyit nyilatkozott (már akkor), hogy náluk bizony ez a műtárgy 1 év alatt készül el.

De legyünk optimisták és pozitívak – ez az új útvonal jelentősen lerövidíti az északi települések és Luxembourg város között a távolságot, ráadásul a nagy kamionforgalom egy része is elkerüli majd a kis településeket.






Itt kezdődik a szeptemberben átadásra kerülő új szakasz



Tuesday, March 17, 2015

Luxemburgi kisebbség a növekvő hazai munkaerő piacon



A 2014-ben a nagyhercegségben munkát vállaló 371580 főből mindössze 28,3 % volt az ország itt lakó állampolgára – közölte hétfőn a STATEC, az ország statisztikai hivatala.

A külföldi munkaerő fontosságát kiemelve a hírek arról is beszámolnak, hogy az állások 27,3 %-át a Luxemburgban élő külföldiek töltötték be, míg a maradék 44,4 % a naponta külföldről ingázó. A számok gyakorlatilag nem változtak 2008. óta.

A határt naponta átlépők fele Franciaországból, 25-25 %-a pedig Belgiumból és Németországból keresi meg itt a kenyérre valót. 

Noha a számok elgondolkodtatók, az ingázók között egyre inkább találni luxemburgiakat, akik az olcsóbb megélhetés miatt költöznek a határ másik oldalára. 

2014. utolsó negyedévében 2,6 százalékkal emelkedett a dolgozók száma az előző esztendő hasonló időszakához képest. A növekedés különösen számottevő az informatikai és kommunikációs szektorban (5,6 %), valamint a szolgáltatásokban (4,6 %).

Az új állások dacára a munkanélküliségi ráta nem változott, továbbra is 7,1 %.

1995 – 2014. között a női munkavállalók száma 36,3 százalékról 40,5 százalékra nőtt.




Tuesday, March 3, 2015

Ott bezár, itt kinyit




Május 1-t és december 25-t kivéve minden vasár- és ünnepnap este 7 óráig lehetnek majd nyitva az üzletek Luxembourgban – mondta Francine Closener, a Gazdasági minisztérium államtitkára. Korábban az üzletek 13 órakor bezártak – ha egyáltalán kinyitottak erre a rövid időre.

Egyenlőre kísérleti jelleggel, a pályaudvar környékét és a belvárost érinti ez a “korlátozás”, amely április 5-től lép életbe.

A vasárnapi nyitvatartás továbbra sem kötelező; az üzletek tulajdonosai szabadon dönthetnek, hogyan élnek az új szabályozással.

A változtatás célja a nagyhercegségbe látogató milliós nagyságrendű túrista minél magasabb szinten történő kiszolgálása. Az államtitkár úgy véli, hogy ezzel vonzóbbá teszik az egykori erődvárost. Nem titkolt szándék az év második felében az országba látogatók kielégítése – fél évig ugyanis Luxemburg adja majd az EU soros elnöki tisztjét.
A vasárnapi nyitvatartás első tapasztalatait később vonják majd le a szakszervezetekkel, és megvizsgálják azt is, hogy a hétvégi munka hogyan érinti a munkaválalókat.

Wednesday, February 4, 2015

Személyi kölcsön: Luxemburg káros szenvedélye




Az ING bank felmérése szerint a Luxemburgban élő külföldiek kevésbé élnek a lehetőséggel, mint az ország állampolgárai

Az iskolai végzettségtől függetlenül a megkérdezett luxemburgiak 40,6 %-a vallotta, hogy folyamodott  már személyi hitelhez, szemben a 26,5 % külföldi állampolgárral.

Az egy főre jutó átlagos személyi kölcsön 29.161 euró, amely 3,6-szerese a 7.959 eurós európai átlagnak.

A nagyhercegségben a személyi kölcsön nagysága az iskolai végzettséggel növekszik. A legalább egyetemi végzettséggel rendelkező lakosok átlagosan 39.961 eurós adósságot halmoztak fel. Az összeg szintén magasabb a luxemburgi állampolgárságúak körében (35.962 euró), mint a külföldiek között (13.637 euró).

A gyengébb nem válaszaiból kiderül az is, hogy ők átlagosan 10.000 euróval nagyobb összeggel tartoznak férfi társaiknál (34.903 euró a 25.202 euróval szemben).

A fiatalabb korosztály sokkal inkább eladósodott; átlagos tartozásuk 45.295 euró.

Valamennyi vizsgált európai állampolgár közül a luxemburgiak vesznek fel leginkább személyi kölcsönt. Teszik ezt inkább, mint használnák hitelkártyáikat, élve az esetleges hiteltúllépéssel, vagy megkérve családtagjaikat, hogy segítsenek. Mindezek ellenére a megkérdezettek 44,3 %-a vallotta, hogy nem még volt személyi kölcsöne.

A személyi kölcsön felvétele leginkább a házaspárok esetében népszerű (41,8 %). 81 %-uk lenne zavarban, ha a család segítségét kellene igénybe venniük. Ez a szám mindössze 29 % az egyedülállók között.