Tanári „engedetlenség”

A kormány spórolása kihat a tanárokra is, akiknek – nem először – nem tetszenek a változások. A professzoroknak nevezett középiskolai tanárok „harcba szállnak” az új intézkedésekkel.

A mintegy 6,000 euróval kezdő, és 10,000 körüli fizetéssel nyugdíjba vonuló gimnáziumi, és a valamivel kevesebbet kereső többi tanárnak nem tetszik az új rendszer. Pedig nem kevéssé vannak elkényeztetve – nem csak magyarországi tanártársaikhoz viszonyítva.

A 45 és 55 éves oktatók a jelenlegi rendszer szerint 1, illetve 2 órával kevesebbet taníthatnak hetente, és az kieső órákra is kapják fizetésüket. Ennek megreformálása a 4 hónapja regnáló kormány egyik első számú oktatásügyi feladata. Mivel az idei költségvetés már a korábbi 300 új tanárral szemben csak 150 kezdő felvételével számol, így nyilvánvaló, hogy a mai állománynak többet kell dolgoznia az egyre növekvő béréért.

A Tanárok Országos Szövetsége ellenzi a reformokat, mondván azok feláldozzák a színvonalat a spórolás oltárán. Nemtetszésüket fejezik ki a felett is, hogy az új oktatási miniszter egy egyszerűsített értékelési rendszer bevezetését is bejelentette.

Éppen ideje „megleckéztetni” a professzorokat és tanártársaikat, akiknek nem csak 3 és fél hónap fizetett szabadság jár, de többségük nem „ismeri” a korrepetálás fogalmát, és a tanári értekezleteket sem munkaidőn túl, hanem a tanítási órák elmaradásával tartják.

Persze ettől továbbra is vonzó a tanári pálya Luxemburgban, ahol az állami alkalmazottak nyugdíja is több mint biztos megélhetést biztosít.

Ha kaktusz, akkor ...

A Cactus üzletlánc gyakran jelentkezik nyereményjátékokkal. Egyik legutóbbi akciójukkal Brazíliába, a labdarúgó világbajnokságra lehetett 2 jegyet nyerni egy "egyszerű" kérdés megválaszolásával.

A kérdés így szólt: melyik országban rendezik a 2014-es foci vb-t? Brazília, Argentína, avagy Mexikó? Alaposan végigböngészve a szelvény elülsó és hátoldalát, hát ember legyen a talpán, aki nem gondolkodik el a cseles kérdésen.

Szerintem, mivel ezt a játékot a Cactus támogatta, a nyertes válasz Mexikó!

A győztesnek pedig irány Brazília!

Éljen a legújabb terv!

Írtam már villamosról és drótkötélpályáról, amelyek hosszabb-rövidebb ideje (évtizedek óta illetve néhány hete) alternatívái a luxemburgi tömegközlekedés javításának.

2018-ra azonban beelőzhet a sikló, ugyanis a Kereskedelmi Kamara elnöke éppen ma nyilatkozta, hogy a villamos még egy 5 éves út eredménye lehet. A közlekedési miniszter viszont heteken belül be kívánja nyújtani a parlamentnek a sikló tervét.

Az ötlet, amely nem először merül fel, egyébként egyáltalán nem az ördögtől való, nagyon is reális és ésszerű. A (korábban már Piros-hídként is aposztrofált) Charlotte-híd lábánál kialakítandó vasútállomást kötné össze a Kirchberggel, ahova naponta ezrével zúdulnak az uniós intézmények dolgozói. Közülük sokan érkeznek vonattal (főleg az ingázó franciák és belgák), akik ma a főpályaudvaron kénytelenek átszállni. Innen busszal mennek a munkahelyükre, keresztülszelve a forgalmas, dugókkal teli belvárost – mondhatni tesznek egy jókora kitérőt.

Kíváncsian várom a terveket, mert a sikló nem csak meredek (az legyen is, hiszen az a természete), de hosszú is. Szemben a Budavári siklóval ez nem túrista látványosságnak készül, így igen hosszú szerelvényeket kíván az óriási tömegek mozgatására, mivel a működési elvénél fogva ugyebár csak két vonatból állhat.

Azért én drukkolok: hajrá villamos, hajrá drótkötélpálya, hajrá sikló, együtt talán könnyebben harcoltok a busz hegemóniája ellen!

Kitartó olvasóimnak pedig üzenem, hogy egy esetleges metró, vagy lóvasút „kitérőt” követően írok én még az autóbusz alkonyáról. Maradjanak velem!

Már megint autópálya

Hatalmas földcsuszamlás zárt el egy forgalmas mellékutat a hétvége előtt Luxemburg déli területén, a második legnagyobb város, Esch-sur-Alzette közelében. A föld egy ipari hulladékból képzett deponálóban szakadt le, így a hatóságok tartanak tőle, hogy az veszélyes anyagokat is tartalmaz.

A természeti “katasztrófa” nem csak az ország egyik legforgalmasabb autópályáját érinti, hanem fennáll a veszélye, hogy a következő napokban újabb földtömeg indul meg. Ez már nagyfeszültségű távvezeték oszlopokat is magával ragadhat, így a környék lakosságát külön figyelmeztették, hogy kerüljék a környéket.

Luxemburg déli része, ahol még ma is működnek az acélgyárak, jelentős bányászati központ volt a XIX-XX. században, ezért a földcsuszamláson kívül bányaomlás is előfordulhatna; azonban a felszínhez viszonylag közeli feltárt területek felett tilos az építkezés.

Az egyesült Európa

Az Európai Szén- és Acélközösséget, más nevét a Montánuniót,  6 ország alapította 1951-ben. Az alapítók között található a kicsiny Luxemburg, amelyne szülöttje a szervezet életre hívója, Robert Schumann. Noha a szervezet 1952-től 2002-ig működött, a Római Szerződés 1957-ben létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), amelyet 1992-ben az Európai Unió váltott fel. A Montánuniót megalakító Párizsi szerződés nem határozta meg a szervezet székhelyét, azt az alapítókra bízta. Szóba is jött néhány lehetséges helyszín, de végül Joseph Bech luxemburgi miniszterelnök javaslatára az ideiglenes központ a nagyhercegség fővárosa lett.

AZ EU jelenleg 3 központtal rendelkezik, ezek Brüsszel, Luxembourg és Strasbourg (az Európai Központi Bank Frankfurtban található). Az intézmények közül Luxembourg ad otthont a Bizottság és az Európai Parlament egyes részlegeinek, az Európai Számvevőszéknek, az Európai Bíróságnak és az Európai Befektetési Banknak. Az itt dolgozó eurokraták száma meghaladja a 12000-et, amihez járul még az Európai Iskola 600 fős személyzete és tantestülete.

Az Európai Bizottság működése a tagországok kormányaihoz hasonlítható. Ez az EU döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Ők indítanak kötelezességszegési eljárást az egyes tagországok ellen, amennyiben szükségesnek találják. Az Európai Bíróság az uniós jog értelmezésével foglalkozik, ezáltal pedig gondoskodik arról, hogy azt valamennyi uniós tagállamban azonos módon alkalmazzák. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat is rendezi. Magánszemélyek, valamint vállalkozások és más szervezetek szintén fordulhatnak a Bírósághoz, ha véleményük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.

Az Európai Unió Bíróságán 2013-ban 701 ítélet született, ebből 26 magyar ügyet zártak le.

Georges Bingen a Bizottság luxembourgi képviseletének vezetője. Tegnap 170 fős közönség előtt érdekes előadáson foglalta össze az uniós intézmények működését. A Bíróság munkájának érzékeltetésére példát is hozott fel. Elmondta, hogy 2012-ben Magyarország – többek között – megsértette az uniós jogot, amikor a bírákat más elbánásban részesítve, azokat korai nyugdíjazásra kötelezte.

Az előadás végén a hallgatóság soraiból megkérdezték, hogy az EU kizárhatja-e valamely tagállamát. Bingen erre ismét Magyarországot hozta fel példának a demokrácia súlyos megsértésével vádolva meg az országot. Ismertette a most készülő három lépcsős büntetést (Lisszaboni Szerződés 7. cikke), amelynek végén a vétkes tagország ellen szankciókat hozhatnak, példának okáért felfüggesztve annak szavazati jogát. A cikk különböző értelmezése nem zárja ki, de nem is utal arra egyértelműen, hogy egy tagország végeredményképpen kizárható-e vagy sem a közösségből.

A király körút

Hamarosan (relatív fogalom ez Luxemburgban) megváltozik a boulevard Royal, a luxemburgi bankkörút arculata. Az egykori erődvárosban itt húzódott a városfal jelentős része. A bulvár szó a holland bolwerk-ből, "védelmi falból" származik, azaz a bulvárok helyén valaha városfalak húzódtak, megadva ezzel a későbbi utak formáját.
A luxembourgi erődrendszer 1867-ben kezdődött elbontásával egyben lehetővé vált a város növekedése, hiszen a falakon belül erre már nem volt lehetőség. A Royal-t eredetileg igen szélesre tervezték, azonban ez a koncepció hamar megváltozott. Talán nem is minden helyi érti, hogy a most lebontásra kerülő Rix szálló homlokzata miért van jelentősen hátrább a környező épületeknél. Hát ezért.
A szállodát elbontják, és a helyén impozáns irodaház épül. Tervezője pedig nem más, mint a francia sztárépítész, Christian de Pontzamparc, akinek névjegye megtalálható a modern városrészben, a Kirchbergen. Ő tervezte ugyanis a Filharmónia kiváló akusztikájú épületét, amelyről még kevesebben tudják, hogy 823 acél tartóoszlopát egy zalai üzemben gyártották.
A Rix-szel szemben egy egész háztömb vár a buldózerek érkezésére, és a városközpont itteni autóbusz pályaudvara is új helyet kereshet magának. Nemsokára új projekt építése kezdődik itt.
És egyszer talán a villamos is csönget majd egy kicsit a Royalon, persze csak akkor, ha nem egy új, merész ötlet valósul meg: drótkötélpálya a pályaudvartól a Filharmóniáig, a belváros széles útjai felett.

Kialszanak a fények

Franciaországot és Belgiumot követve, hamarosan Luxemburgban is elsötétülnek az autópályák egyes szakaszai éjfél és hajnali 6 óra között. A közlekedésért felelős tárcavezető évi több százezer eurós megtakarítást remél a lámpaoltástól. Hozzátette azonban, hogy a legveszélyesebb szakaszokon, valamint a le- és feljáróknál nem „csavarják ki” a körtéket, mert a biztonság előbbrevaló a takarékosságnál.

Az intézkedéstől várt megtakarítás azonban eltörpül a balesetekből származó károk összegétől. Szakemberek számításai szerint a közlekedési balesetek az ország bruttó össztermékének 2 %-ába kerülnek.

Az utak biztonságáért felelős szervezet, a Sécurité Routière igazgatója úgy véli, hogy a döntés mögött egészen más okok állnak. Paul Hammelmann szerint ez inkább környezetvédelmi intézkedés, például a fényszennyezés csökkentése.

Ugyan pontos menetrend még nem készült, de az már világossá vált (ha az autópályák nem is), hogy az első fények az ország fővárosát a második legnagyobb településsel, Esch-sel összekötő autópályán alszanak ki.

A Luxemburggal szomszédos Belgium autópálya hálózata nem csak a legsűrűbb talán az egész világon, de az ország éjszaka könnyen felismerhető az űrből készült felvételeken; szinte valamennyi autópálya és gyorsforgalmi út ki van (volt) világítva. Ennek oka a biztonságon túlmenően állítólag az, hogy az atomerőművekben előállított energia, lévén nem tárolható, így a túltermelést inkább erre fordították, mint hogy kidobták volna az ablakon.

A luxemburgi

Dublini kongreszusán az Európai Néppárt jelentős fölénnyel Jean-Claude Junckert tette meg a párt jelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjáért folytatott küzdelemben.

Az 1958. óta az Európai Tanács által választott, és az Európai Parlamentnek felelősséggel tartozó Európai Bizottság elnöki székében megválasztása esetén Juncker lesz a 13. elnök, és Gasthon Thorn valamint Jacques Santer után a harmadik luxemburgi. Ki is ez a nagy formátumú politikus, akinek esélye van arra, hogy Barroso utódja legyen?

Az idén 60 éves Juncker, elkötelezett européer, jogot tanult Strasbourgban, azonban sosem praktizált. 1984-ben került be először a 60 fős parlamentbe, és Santer miniszterelnök azonnal munkaügyi miniszterré nevezte ki. Az 1989-ben súlyos autóbalesete után 2 hétig kómában fekvő politikus szerencséjére vissza tudott térni a választásokra, és másodjára is képviselővé választották. Innen a munkaügyi tárca mellé a pénzügyi porfóliót is felvéve lépett előbbre ismét. Az 1994-es választást követő évben Santer miniszterelnök lett az Európai Bizottság elnöke, és János nagyherceg Junckert bízta meg Santer utódjául. Juncker 2009-ig megtartotta a pénzügyek felügyeletét is. Az 1995-2013. között regnáló politikus a világ demokratikusan választott miniszterelnökei közül a leghosszabb ideig volt hivatalában. Noha a 2013. októberi előrehozott választások során a legtöbb szavazatot kapta ő is és pártja is, a Keresztényszocialista Néppárt, a koalíciós tárgyalásokon a kezdetektől hátat fordított neki korábbi partnere, a szocialista párt. Így a kis ország történelme során először alakult hárompárti kormány, amelyben a demokraták és a zöldek a szocialisták partnerei.

Az Európai Bizottság luxemburgi biztosa, Viviane Reding sokáig esélyesnek tűnt az elnöki székbe. Juncker miniszterelnöki „bukásával” azonban változott a helyzet, amikor utóbbi bejelentette, hogy indul az Európai Néppárt jelöltjeként.

Jean-Claude Juncker mellett szól, hogy folyékonyan beszél több világnyelvet, ismert és elismert Európában és a világban, és elkötelezett az Európai Unió és azok értékei mellett. Az 1992-es Maastrichti szerződés kulcsembere (ezen szerződés vezetett az EU megalakításához, és rögzítette a közös pénz bevezetésének körülményeit).

Juncker az 1950-ben alapított Károly-díj ötödik luxemburgi kitüntetettje. E legrangosabb díjat azok kapják, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárulnak a kontinens és a világ békéjéhez, az európai egységhez és fejlődéshez. Jean Monnet és Joseph Beck között Robert Schumann, a közös Európa megálmodója is megkapta a díjat (Schumann Luxembourg városban született és itt fejezte be gimnáziumi tanulmányait, de nem volt állampolgár), és János nagyherceg is átvehette azt 1986-ban. Említsük meg e helyen, hogy Horn Gyula 1990-ben, Konrád György pedig 2001-ben részesült a kitüntetésben, amely Jean-Claude Juncker számára a legnagyobb díj 60-nál is több más díja és kitüntetése mellett.

Nadrágszíj megszorítás

Szerdán elfogadta a parlament a 2014. évi költségvetést, amely fél milliárd eurónyi hiánnyal számol. Ez az ország nemzeti össztermékének 1,1 %-a, azaz teljesíti a maastrichti konvergenciakritériumok egyikét.

Pierre Gramegna pénzügyminiszter terjesztette elő a tervezetet; elmondta, hogy a luxemburgi gazdasági mutatók kedvezőek, azonban szükség van a spórolásra. Annál is inkább, mert 2015-ben megváltozik az elektronikus kereskedelem ÁFA-törvénye, amellyel ez a kis ország igen jelentős adóbevételtől esik el.

A 2014-es büdzsé 14,8 milliárd eurós kiadást, illetve 14,2 milliárdos bevételt irányoz elő. A 231 milliós megtakarításban 4 pillérnek van jelentős szerepe.

50 millió eurót szándékoznak spórolni az állam működési költségein: 8,5 %-ot takarítanak meg ebben az évben. 9 millió euróval lefaragják az új állami alkalmazottak felvételére fordított keretet; idén “csak” 150 új dolgozót vesznek fel a 2013-as 320-hoz képest. 137 millióval kurtítják meg a beruházásokat, amelyek elsősorban a vasutat, az utakat és a mezőgazdaságot érintik. Végül pedig a már ismertetett diákfinanszírozáson vágnak majd, amely még így is a világ egyik leggraniózusabb rendszere, mondta a miniszter.

Forrás: http://www.wort.lu/en/view/luxembourg-tightens-its-belt-for-2014-budget-531733b0e4b03e321374ed06

Diáknak lenni Luxemburgban

Nem a kormányváltás az oka, de 2014. őszétől megváltozik az egyetemisták támogatása Luxemburgban, ha azt a parlament is jóváhagyja. „Nekem legyen mondva” – mondaná odahaza bármelyik egyemista, noha az új rendszer nem mindenkinek kedvez.

Lássuk, hogy mi vezetett a változáshoz, hogyan is alakult az elmúlt néhány év.

2010. nyaráig valamennyi tanuló gyerek után járt a családi pótlék (születéstől a tanulmányok befejezéséig). Egy gyerek után valamivel több, mint 200 euró, több csemete esetén ez növekedett. Ez a támogatás azonban nem csak az országban állandó lakhellyel rendelkezőket érintette, hanem a naponta ingázó 170 ezer külföldit, akik a nagyhercegségben fizették jövedelemadójukat és járulékaikat (hogy igazságos volt-e a rendszer, azt bízzuk az olvasóra).

Három és fél esztendeje komoly reform következett be. A családi pótlék azóta csak a középiskolai tanulmányok végéig illeti a szülőket, az egyetemre jelentkezők ennél sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek. Talán a máig kísértő múlt is közrejátszott, de a törvényalkotók 2010. nyarán úgy határoztak, hogy a felsőoktatási támogatás a diáknak jár, azt az ő bankszámlájára utalják.

Jelenleg egy egyetemista évi 6,500 eurónyi diákhitelre jogosult, amelynek fix 2 %-os kamatát az állam szavatolja, és amelyet a végzést követő két év után 10 év alatt kell visszafizetni. Valamennyi diákot megillet évi 6,500 euró vissza nem térítendő támogatás is, illetve egy tanéven belül 3,700 euró tandíjhoz nyújtott támogatás – az előbbiekhez hasonlóan, fele-fele arányban.

Igen ám, de ez a jelenleg érvényben lévő törvény egyszerűen kihagyta a külföldi ingázók gyerekeit, akiknek ez a gáláns támogatás nem jár. Meg is támadták persze a luxemburgi bíróságon, ahonnan visszapattanva, a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz fordultak. Ez utóbbi döntése már megfellebbezhetetlen – el is meszelték a diákhitel törvényt rendesen (ismét az olvasóra legyen bízva, hogy szerinte megilleti-e azt a diákot ez a „mesés” összeg, aki esetleg soha életében nem járt Luxemburgban). Mivel azonban ez a döntés későn született, a 2013-2014-es tanévben semmi sem változott.

Idén ősztől azonban új formában, de a régivel hasonlatosan folytatódik a diáktámogatás, amely már megilleti az ingázók gyerekeit – feltéve, hogy a szülő legalább 5 éve dolgozik az országban. A kölcsön összege és visszafizetésének feltételei nem változnak. A maradék 6,500 eurónyi vissza nem térítendő hitel azonban a terv szerint 3 részből tevődik össze, ha a törvényhozás áldását adja. 2,000 euró minden egyetemistának jár. 2,000 eurót kapnak azok, akik külföldön tanulnak tovább – bár az egyenlőre nem világos, hogy például egy belga számára mi a külföld?! A fennmaradó 2,500 euró pedig a szülők keresetétől függ majd. Az előzetes kalkulációk szerint ezen legmagasabb összeget csak mintegy 10 % fog kapni. Ez persze ellentmond az eddigi gyakorlatnak, hiszen a „gyereket” függetleníteni kívánták a szülői pénzforrástól, mert voltak-vannak szép számmal, akik nem kívánják támogatni a házimunkától távolmaradó csemetéiket. Sántít a dolog ott is, hogy a 11 éve alakult – és egyébként jelentősen fejlődő – itteni egyetemet hogyan érinti az, hogy a vidéken élők, akiknek a fővárosban amúgy is albérletbe kell költözniük, nem választják-e inkább a nevesebb külföldi intézményeket.

A decemberben hivatalba lépett kormány évi 70 millió eurós spórolással számol az új törvény ratifikálásával, amellyel jelentősen csökkenne az eddigi 178 milliós kiadás.

Egyenlőre azonban csak a diák egyesület és egy szakszervezet tiltakozott, így a bevezetésig még hosszú az út.

Luxemburgi Oscar!

Nagy napra ébredt a kis ország, amely már hetek óta lázban ég. Még sosem fordult elő, hogy két luxemburgi film is eljutott volna az Oscar-éjszakáig. Pedig ez történt idén, ugyanis az Ernest & Célestine az animációs filmek kategóriájában, a Mr Hublot pedig az animációs rövidfilmek között került be a legjobb öt közé.

És amit szinte csak mindenki remélt, az ma éjszaka valósággá vált. A filmgyártásban ugyan nem ismeretlen nagyhercegség az első arany szobrocskát ünnepelheti Mr Hublot „személyében”.

Xavier Bettel miniszterelnök elsők között gratulált Laurent Witz és Alexandre Espigares teljesítményéhez, amellyel mától Luxemburg is felkerült a világ Oscar-térképére. A miniszterelnök közleményében azt is kiemelte, hogy ez a díj nem csak a rendezők, hanem a gyártó cég, és a tehetséges művészek és technikusok eredménye.

A teljes egészében Luxemburgban készült film egyik rendezője, a francia Witz Metzben tanult, mielőtt a miniállamban megalapította cégét, a Zeiltet. Rendezőtársa, Espigares a Luxembourg városi művészeti szakközépiskolában végezte tanulmányait.

A győztes rövidfilm közel háromnegyedét a Zeilt Production finanszírozta, míg a fennmaradó kb. 25 %-ot a francia Watt Frame. Mr Hublot-t támogatta a Film Fund Luxembourg is.

Xavier Bettel gratulált a másik finalistának is, amely ugyan alulmaradt a Jégvarázzsal szemben, de ahogyan a miniszterelnök mondta, óriási utat járt be Los Angelesig.

Bravó Luxemburg!

Karneváli hangulat

A 35. alkalommal megrendezett diekirchi karnevállal megkezdődött a luxemburgi farsangi szezon. A mintegy 3,5 órás felvonulás 2 km-en át hömpölyög a városközpont körül; a ragyogó „téli” napsütésben idén is több mint 20 ezer, többnyire maskarába öltözött látogató nagy élvezettel figyelte a menet 55 részvevőjét. Az ország valamennyi szegletéből érkező felvonulók nagyrészt az aktuális belpolitikai eseményekre hívják fel a figyelmet a traktorok vontatta kordéikon.

Noha gyorsan eltelik ez a pár óra, a klubok, egyesületek, szervezetek 8-10 hónapon át készülnek erre az országos eseményre. Az utánfutókon folyik a sör, szól a zene, és az út mentén állóknak is jut az 5 tonnányi ledobált szendvicsből, cukorkából, csokoládéból, és persze a híres itteni sörből.

A 6 eurós belépőjegyet helyi és környékbeli egyesületek árulják, mintegy 150 önkéntes szólítja meg az érkező tömegeket. A bevétel egy része őket illeti, ezzel gyarapítják a klubkasszát. A belépők egyben tombolaszelvények is, a nyeremények 50-400 euró között változnak. Karneváli zsűri díjazza a részvevők ötletességét is, erre 4,750 eurót fordítanak. A legjobb klub 600 eurós eredménnyel kezdheti a következő szezont.

A következő hetekben újabb helyszíneken folytatódik a színes kavalkád, de előbb elbúcsúzunk az idei téltől, amelyben – ez idáig – alig szállt a hőmérő higanyszála 0 fok alá, és havat sem igen láttak a hógolyózásra és ródlizásra kiéhezett gyerekek. A hamvazószerdát követő vasárnapon, március 9-én a dombtetőkön meggyújtják a fából készült kereszteket, amellyel szimbolikusan jelzik a legzordabb évszak végét.

Hogy tart-e azonban meglepetést még az idei tél, azt majd meglátjuk.