Platini Luxemburgban: Ha nincs stadion felújítás, nincs nemzetközi meccs

Az UEFA elnöke ma Luxemburgba látogatott és a Luxemburgi Labdarúgó Szövetséggel (FLF) történt megbeszélésén kijelentette, hogy a Josy Barthel stadion a leglepukkantabb, amit valaha is látott.
Platini ezt a stadion jövőjéről történt megbeszélésen mondta, amely találkozó tétje az volt, hogy a kis ország rendezhet-e nemzetközi találkozókat vagy sem.
Az FLF bemutatta elképzeléseit, mely szerint a futópálya elbontásra kerül, és a férőhelyek számát 9000-re bővítik. A költségek mintegy 30-40 millió euróra rúgnak majd, és a munkálatok két éven belül elkészülnek, amennyiben az engedélyezés hamarosan megszületik.
Platini megjegyezte, hogy "a terv pozitív és olcsó". Az UEFA elnöke szerint a felújítás elkerülhetetlen. Amennyiben erre nem kerülne sor, úgy az FLF komoly gondok elé néz, és a Josy Barthel stadionban akár meg is tilthatják a nemzetközi mérkőzések megrendezését.


Forrás: http://www.wort.lu/en/view/renovate-your-stadium-or-no-more-international-games-5242b5b9e4b04c22d3f7f9b7

Az öreg hölgy "látogatása"

90 éves a luxemburgi Arany Hölgy

1923. május 27-én leplezték le az I. világháborúban elesett luxemburgi katonák tiszteletére emelt háborús emlékművet, az Arany Hölgyet.

A Nagy Háború során Németország megszállta Luxemburgot, amelynek mintegy 3700 állampolgára önkéntesként csatlakozott a francia hadsereghez, hogy országukért harcoljanak. 2000-en közülük sohasem tértek haza.

A háború vége után nem sokkal bizottság alakult azzal a feladattal, hogy örök emléket állítsanak az elesett luxemburgi katonáknak. Claus Cito pályázatát fogadták el a 20-as évek elején, amely azonban többeket iritált annak “kihívó” volta miatt (különösen a katolikus egyház nemtetszését vívta ki a lenge öltözetű hölgy, hiszen az emlékmű helyéül a katedrális tőszomszédságát jelölték ki – a blogoló).

1923. május 23-án az Alkotmány téren felállították az emlékművet, amelynek talapzatán egy halott társát sirató katona látható. A hivatalos szoboravatásra 4 nappal később került sor.

Helyreállítás 1985-ben

Amikor Németország a II. világháborúban lerohanta Luxemburgot, az emlékművet ledöntötték (az obeliszket a németek lerombolták, a szobrot a luxemburgiak elrejtették – a blogoló). Egy közeli iskola diákjainak tüntetését letörték, a diákokat a Gestapo szigorúan megbüntette.

A háború után terv készült az emélkmű helyreállítására. Noha az Arany Hölgy 1955-ben “megjelent” egy, a nemzet ellenállást bemutató kiállításon, ezután ismét eltűnt.

1985-ben reppent fel a hír, hogy az Arany Hölgyet a nemzeti stadion egyik lelátója alatt találták meg elásva. Pénzadományokból eredeti ragyogásában állították helyre a szobrot, amelyet 1985. június 23-án (az ország nemzeti ünnepe alkalmából – a blogoló) másodszor is felavattak.

Azóta nem csak az első, hanem a második világháborúban meghalt katonáknak állít emléket, illetve annak a két luxemburgi katonának, akik a koreai háborúban estek el.

Sanghaj és Rosa Luxembourg

2011-ben az Arany Hölgy útra kelt Sanghajba, ahol a Világkiállításon a luxemburgi pavilon előtti teret díszítette. Miközben mágnesként vonzotta a látogatókat, a döntés, hogy a szobor eredetijét elmozdították, az obeliszket pedig üresen hagyták, sokakban ellenérzést váltott ki a Nagyhercegségben.

Hasonló felháborodást okozott 2001-ben egy horvát művész, Sanja Ivecović, aki állapotos nőként mintázta meg az emlékmű fő motívumát (amely a valóditól néhány lépésnyire került felállításra – a blogoló). Tiszavirág életű volt azon ötlet, hogy a sanghaji tartózkodás idejére ez a mű helyettesítse az eredetit.

Ivecović szobra, a Luxemburgi Lady Rosa az elmúlt esztendőben ismét feltűnt, ezúttal a Modern Művészetek Múzeumának ideiglenes kiállításán.

Az Arany Hölgy ma már nem csupán a háborúk hőseinek szimbóluma, hanem képeslapok és emléktárgyak is készülnek róla.

Természetesen az eredeti cél soha nem merül feledésbe; minden évben itt, az Alkotmány téren emlékeznek meg a háborúk áldozatairól.

Forrás:

http://www.wort.lu/en/view/luxembourg-s-golden-lady-celebrates-90th-birthday-51a370d1e4b038d84b4b056f

Az ükunoka "hazalátogat"

Holland királyi vizit Luxemburgban

Vilmos Sándor holland király és Máxima kirányné május 24-én tiszteletüket teszik a Luxemburgi Nagyhercegségben. Ez lesz az április 30-án "megkoronázott" uralkodó első hivatalos külföldi látogatása.
A célpont nem véletlen, Vilmos Sándor "hazalátogat" abba az országba, amelynek nagyhercege egykoron üknagyapja, III. Vilmos volt.
A holland királyok 1815-1890. között egyben a napóleoni háborúk után nagyhercegségi rangba emelt ország
uralkodói is voltak. Az orániai ág III. Vilmos halálával véget ért, mert noha 3 fiúgyermeke is született, de valamennyien elhaláloztak apjuk életében, így egyetlen örököse Vilma maradt. Ő - a luxemburgi örökösödési törvények szerint - "csak" a holland trónt kaphatta meg.
Noha a három Vilmos a XIX. században saját tulajdonának tekintette Luxemburgot, a középső adományozta az országnak első alkotmányát, a harmadik pedig kinevezte öccsét kormányzónak, aki felvirágoztatta a kis ország infrastruktúráját.
Holland királyi felség utoljára 2012-ben járt Luxemburgban, rögtön kétszer is. Az első látogatásra egy évvel ezelőtt került sor, majd október végén, a luxemburgi trónörökös esküvőjére érkezett ide Beatrix.
Ezen előzmények ismeretében talán nem meglepő Vilmos Sándor választása. Az alig egy hónapja uralkodó király természetesen nem csak rokon látogatásra érkezik, találkozik - többek között - Jean-Claude Juncker miniszterelnökkel is.

Az otthontól távol

Az otthontól távol

A luxemburgi statisztikai hivatal, a Statec most napvilágott látott adatai szerint az ország lakosságának közel 2 százaléka élt közösségi szállásokon 2011. februárjában. Ezekhez sorolják az idősek otthonát, a gyermek menhelyeket, a laktanyát, de még a börtönt is, és ide tartoznak a kollégiumok, sőt a kolostorok lakói is.
A 2011-es adatok azt mutatják, hogy 30 év alatt közel másfélszeresére emelkedett azok száma, akik különböző okok miatt nem otthonukban hajtják álomra fejüket. A mintegy kilencezer ember közel 60 százaléka él öregek otthonában, és szinte azonos a honvédségi körletekben illetve a büntetővégrehajtási intézetekben élők száma. Ez utóbbiak háromnegyede külföldi állampolgár, átlagéletkoruk 30 év.
Az idősek otthonában a túlnyomó többség, 90 % luxemburgi, és talán meglepő, hogy az ország lakosságának 16 %-át kitevő portugálokat jócskán megelőzik az olaszok, franciák, németek és a belgák.
Az ibériai félszigetről érkezők azonban jelentősen, 30 százalékkal vezetik a menedékhelyeken és szociális lakásokban élők listáját, ahol az ott élők több mint 50 %-a külföldi.
A nevelőintézetekben lakó fiatalok átlagéletkora 13 év, és kétharmaduk helyi.
Az egyre növekvő hajléktalanok számának még a becslésére sem vállalkozott a Statec, ugyanis az alkalmi szállásokon ki-be jelentkeznek a lakók.

Portugáliai látogatás

Jean-Claude Juncker Lisszabonban

Jean-Claude Juncker miniszterelnök csütörtök-pénteken kétnapos munkalátogatást tett Portugáliában, ahol a portói egyetem diszdoktorává avatták.
A luxemburgi kormányfő természetesen találkozott a portugál elnökkel és a miniszterelnökkel, valamint a külügyi és a pénzügyi tárca vezetőivel.A 2011-es uniós segélycsomag is szóba került a tárgyalások során, mint ahogyan egy felettébb kínos kérdés is téma volt. A luxemburgi portugál nagykövetség egyes alkalmazottai ugyanis állítólag a helyi minimálbér alatti jövedelemben részesülnek, azonban dolgoznak a probléma megoldásán.

Európa nap

Európa nap

Május 9. az Európai Unió születésnapja. Ezt ünneplik ma a három fővárosban, Brüsszelben, Luxembourgban és Strasbourgban.
Robert Schuman, a német állampolgárként Luxembourgban született, később francia külügyminiszter 1950. május 9-én javasolta az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) megalakulását. A szervezet létrejöttének kettős célja volt. Egyrészt a kontinens acéltermelésének összehangolása, másrészt elkerülendő egy esetleges újabb háborút Németország és Franciaország között. Az alapító tagok Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Franciaország és Olaszország. Az ESZAK-ot az 1951-es Párizsi szerződés hozta létre, amely 1952. július 23-án lépett hatályba. Főhatósága - amely a mai Európai Bizottság elődje volt - központjának Luxemburg adott otthont.
Az Európai Szén- és Acélközösség lett az Európai Gazdasági Közösség (EGK), majd Európai Közösség (EK), később pedig az Európai Unió (EU) alapja. Mint ismeretes, az EU 27 tagországot számlál, amely július 1-én Horvátországgal 28-ra bővül.
Az Európa napot minden évben megrendezik a 3 fővárosban, amelyek "kiválasztásában" szerepet játszott a városok többnyelvűsége. Luxembourgban számos jelentős szervezet található, többek között az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Beruházási Bank, az Európai Parlament és az Európai Bizottság egyes főigazgatóságai.
Az Oktávi zarandoklatnak helyet adó Katedrális tőszomszédságában az uniós tagországok mellett az itt található intézmények standjain sok-sok információt kaphattak a látogatók arról, hogyan is működik ez a sokszínű, sok nemzetiségű 500 milliós "ország".

Luxemburgi zarándoklat

Oktáv (Octave)

Közel 350 éves múltra tekint vissza az a luxemburgi zarándoklat, amely ma már nem csak a hívőket mozgatja meg, hanem a hagyomány másfajta tisztelőit is.
Az 1666-ban pusztító pestis Szűz Máriának hála nem tizedelte meg az akkor még csak hercegi rangban álló kis ország lakosságát. E csoda tiszteletére tartják több mint 3 évszázada azt a zarándoklatot, amely Húsvét után 3 héttel kezdődik és 15 napig tart.
Az 1870-ben Triertől függetlenedett érsekség Miasszonyunk templomában az ünnep tiszteletére csodálatos oltárt emelnek, és erre helyezik el az egyébként a templomfülkében álló, ezen alkalomra különleges ruhába öltöztetett faragott Mária szobrot, amelynek eredetét 1624-re teszik.
Az Oktáv, mint neve is mutatja, eredetileg 8 napig tartott, csak később alakult ki a mai menetrend. A zarándoklat valamennyi napján az ország minden szegletéből, és az országhatáron túlról is érkeznek a hívők, akik a reggel 6 és este 8 között tartott istentiszteleteken mondhatják el hálaadó imáikat.
A kéthetes szertartás végeztével, azaz idén május 5-én 15 órakor veszi kezdetét a körmenet, amely során a katedrálisból - csakis erre az alkalomra - kihozott Mária szobrot körbeviszik a belvároson. A körmenet élén az érsek mellett mindig megtalálható Henrik nagyherceg és felesége, Jean-Claude Juncker miniszterelnök, és a kormány számos tagja is. A menettel vonulnak a különböző egyházközösségek, itt élő nemzetiségek, egyesületek csoportjai is. Az ünnepség végeztével a kiváncsiskodó tömeg az 1572-ben épült palota előtt gyülekezik, amelynek erkélyéről az uralkodócsalád köszönti alattvalóit.
A katedrális tőszomszédságában, a II. Vilmos holland király és luxemburgi nagyhercegről elnevezett téren az Oktáv idején különleges hangulat uralkodik. A felállított étkezdékben, standokon kiadós ebédek, vacsorák, italok és édességek várják a látogatókat. Évek óta megtalálható itt a "Kürtős" faházikója is ismert kürtőskalácsaival. Ez a vásári hangulatot idéző főtéri vigasság ma már csak tradíció. Fiatalok és idősek, luxemburgiak és külföldiek elmaradhatatlan találkozóhelye, ahol minden évben a kormány is egyszer kihelyezett "ülést" tart, nevezetesen sült halat és szalmakrumplit esznek. Ismert luxemburgi személyiségek, sőt még a polgármester is felbukkannak a két hét során - az egyik étteremben egy estén ők a felszolgálók.
Hogy milyen tradíció is ez a vigasság? A kocsi, de még a szekér elterjedését is megelőzően, az egykor igen szegény luxemburgiak gyalogszerrel indultak útnak, hogy időre felérjenek a fővárosba. Megérkezésükkor nem csak kimerültek, de éhesek és szomjasak is voltak. Itt pihenték ki az út fáradalmait, csillapították éhségüket és oltották szomjukat.